Éljen a zene! – Koncerttel ünnepelt a hetvenéves zeneiskola

Az egykori növendékek is visszatértek és muzsikáltak a fennállásának hetvenedik évfordulóját ünneplő várpalotai zeneiskola ünnepi koncertjére, melyet október 11-én tartottak a Thury-vár rendezvénytermében.
Borbás Károly, a Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola intézményegység vezetője köszöntötte a koncert résztvevőit, az iskola korábbi igazgatóit, Dóczi Istvánt és Hergovics Jánost.

A várpalotai zeneiskolába járó fiatalok zeneértő, zeneszerető felnőtté válnak, de számos kiváló hivatásos zenész, zeneművész is kikerült az intézményből, mondta Campanari-Talabér Márta. A polgármester szólt arról, a zeneiskola méltó helyszíne a tehetséggondozásnak, biztosítja a polgári műveltséget. Az intézmény aktív része Várpalota kulturális életének, ünnepségeken, hangversenyeken, közösségi rendezvényeken is találkozhatunk a növendékekkel és tanárokkal. Nélkülük nehezen elképzelhető a Bányász kórus és a fúvószenekar, nagy arányban a zeneiskolások adják az utánpótlást. A városvezető megköszönte a korábban és a ma tanító pedagógusok munkáját, kiemelten Borbás Károly igazgatóét, akinek egy oklevelet és egy vázát adott át.

Dr. Dobos Tamás, a Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója Praetorius kánonjának szavaival – Viva, viva la musica! – köszöntötte az ünneplőket. Éljen a zene! – mondták azok, akik hetven évvel ezelőtt hittek abban, hogy Várpalotán szükség van zeneoktatásra. 1956. szeptember 10-én 120 növendékkel megkezdődött az első tanév. Hetven év alatt sok minden változott, de a lényeg nem: újra és újra volt egy gyermek, aki először fogott hangszert a kezébe, egy tanár, aki türelmesen megmutatta neki az első hangokat, egy szülő, aki elkísérte az első órára, és egy közösség, amely örült, amikor a gyermekből zenélő fiatal lett, közölte.

– A dallam változik, de a zene folytatódik. Az elmúlt évtizedekben a zeneiskola nem egyszerűen zenét tanított: Várpalota hangjának egyik fontos részévé vált – fogalmazott a főigazgató, aki azt kívánta, a hetven év ne lezárt múlt legyen, hanem egy hosszú zenei mű következő tétele.Köszöntője után a közönség együtt énekelte el a dalt.
Dóczi István, a zeneiskola egykori igazgatóhelyettese, igazgatója, az alapítvány kuratóriumának első elnöke felidézte a zenetanulással- és tanítással kapcsolatos emlékeit, élményeit. Élete szerves része volt a zene, tanári munkáját az egykor szintén az intézményben tanító édesanyja útmutatása alapján végezte: „Minden gyermekből ki kell hozni azt, amit képességei engednek”.

Dóczi Istvánnak Mátrai Balázs, „A Zene Mindenkié” Alapítvány elnöke adta át az alapítvány díját. Az ünnepségen köszöntötték Szili Gabriellát, aki negyvenöt év után befejezte a csellótanítást és Kocsis Ferencnét, aki harminc éve az intézmény portása.

A koncerten elsőként a Bagatell fúvósötös zenélt, mások mellett az egykori növendékekkel: Deák-Kucsera Boglárkával (fuvola) és Pallósné Molnár Johannával (fagott). A MÁV vonósnégyesben Farkas Olívia csellózott, aki szintén a zeneiskolában tanult. Az ünnepet a Tubalota kvártett műsora műsorral zárta, fellépett a zeneiskolából indult Szücs Gellért, Nyirő Gábor (tenor tuba) és Szellinger Tamás (basszus tuba).
Fotók: Rumpler Imre
Kapcsolódó cikkeink:
Tavaszi szél vizet áraszt – Virágok témakörben rendezett koncertet a zeneiskola






