A bányászok élete – Pódiumbeszélgetés és zene a könyvtárban
Balla Emőke Posted On 2026-10-14 
Százötven éve találtak szenet Várpalotán és harminc éve zárt be a bánya. A két évforduló adta az apropóját a Bányászélet című pódiumbeszélgetésnek, amit október 13-án tartottak a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban.
1876-ban találták meg a szenet Várpalotán, tíz évvel később, 1886-ban kezdődött az ipari szintű kitermelése, 1996-ban zárt be a bánya. Az évfordulók kapcsán szervezték meg a keddi pódiumbeszélgetést, amit Einreinhof Attila üzemmérnök, a Rákóczi Telepi Baráti Kör elnöke moderált. Úgy döntött, nem a bányászat műszaki, technikai részéről kérdezi a vendégeit, hanem elsősorban az embert mutatja be: azt, hogy kik dolgoztak itt, honnan jöttek – sok munkát kereső bevándorló Várpalotán találta meg a számítását.
A vendégeket a házigazda Pócsik József, a könyvtár megbízott vezetője köszöntötte, majd a Bányász Utcai Fiúk gitárduó – Szabó Péter Dániel és Lantos Ádám – két dalt adott elő: 4S Street Mesélek a bornak című számát, valamint a Tizenhat tonna című, az alkalomhoz illő klasszikust, így tisztelegve a várpalotai bányászok előtt.
Kazi Sándor bányász Nógrád megyéből, Salgótarjánból indult, Nagybátonyban tanult, harmadévesként ötven társával együtt 1967-ben érkezett Várpalotára. Itt telepedett le, családot alapított, lakást kapott, 1993-ban ment nyugdíjba.
Hermann György a Miskolci Egyetemen szerzett bányaművelőmérnöki oklevelet, a Várpalotai Szénbányák Ernő bányaüzemében volt üzemmérnök. 1966-ban áthelyezték a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóságához, 1971-ben kérte áthelyezését Várpalotára. 1982 és 1984 között S.I. bányán volt bányavezető helyettes. 1985-től a Várpalotai Bányák biztonságtechnikai vezetője lett.
Dr. Buzási István várpalotai, itt végezte iskoláit, a Miskolci Egyetemen végzett bányaművelőmérnökként. Két évig az egyetem tanszékén tanított, majd visszakerült a Közép-Dunántúlra, Balinkán, Várpalotán és a Veszprémi Szénbányák Vállalat központjában dolgozott. A bányászati felszámolás során áthelyezték az egyesített Bakonyi Erőműhöz, ahol bányászati szakértő, majd minőségügyi vezető volt.
Mindhárman sikeresek voltak a szakmájukban, elismert szakemberek. Beszéltek a bányamérnökök és a kétkezi bányászok kapcsolatáról, arról, hogy kit fogadtak be a bányászok maguk közé, miként lehet évtizedekig kitartóan dolgozni a föld alatt és keresték a választ arra, mi lesz a bányász hagyományőrzés jövője Várpalotán, megmarad-e a tisztelet a bányászok emléke iránt.
Fotók: Rumpler Imre
Kapcsolódó cikkeink:
Bányásznapi megemlékezések a Szent Borbála téren és a Thury-várban
