Várpalota önkormányzata építészeti tervpályázatot hirdetett meg a Mesteriskola XXIX. ciklusának építész hallgatói számára az Inotai Faluház mögött található egykori Muszel-malom és környezete hasznosítására.
Inota városrész területe már a középkori oklevelekben is „többször malmos Inotaként” tűnik fel, ugyanis a területen lévő korábbi gazdag vízkészlet számos malom működését biztosította. Az inotai vízimalmok, melyek a városrészt átszelő patak mentén sorakoztak fontos szerepet töltöttek be Palota helyi iparában. A két világháború között Inotán tíz malom működött, melyek általában az utolsó tulajdonosok nevét viselték, mint a Nagy Sándor-malom, Müller-malom, Wolf-malom, Szalai-malom, Nemes-malom, Maráczi-malom, Koronafy-malom és a Muszel-malom. Volt itt kallómalom, örlő, daráló és lisztes malom is, mára azonban már csak néhány, romos állapotban lévő épület emlékeztet minket ezekre az időkre.
– Ezek malmok az idők során sajnos megszűntek, bezártak, épületeiket elbontották, kivéve talán a részben magántulajdonban, részben önkormányzati tulajdonban lévő Muszel-malom épület-együttesét. A Muszel-malom Muszel Sándor tulajdona volt az utolsó időkig és mint daráló működött. Hengerszékeit az 1980-as években ipari műemlékké nyilvánították, mára azonban a jelenlegi faluház mögött található épület állapota a végletekig leromlott, belseje szinte teljesen kifosztott – mondja Lamos Péter, Várpalota főépítésze, akitől megtudtuk, a város önkormányzata – együttműködve a Várpalotai Közszolgáltató Nonprofit Kft.-vel és több, a településen működő gazdasági társasággal – építészeti tervpályázatot hirdetett meg a Mesteriskola XXIX. ciklusának építész hallgatói számára.
– Október elején megtörtént a terület bejárása és ezzel kezdetét vette a munka, melynek során az építészek csapatokba szerveződve több tervet is készíteni fognak a városrész hosszú távú rendezésének, fejlesztésének koncepcióját szem előtt tartva. A tervpályázat célja, hogy a volt malomépület és a közvetlen közelében lévő közösségi ház épületegyüttesének felújításával, akár részleges átalakításával, és az épület előtti tér újragondolásával egy olyan új közösségi teret és épületállományt képezzen, amely lehetőséget nyújt új funkciók mellett a civil közösségek számára a jelenlegi rendezvényeik és a kialakuló terület adta lehetőségek kihasználására. Elvárás, hogy az újonnan kialakult épülettömegek és hozzájuk tartozó meglévő burkolt- és zöldfelületek által olyan térkapcsolatok alakuljanak ki, melyek megfelelő teret biztosítanak kikapcsolódásra, rekreációra, valamint a városrész közösségi életének biztosítására mind épületen belül, mind kívül – hangsúlyozza Lamos Péter.
A főépítész elmondta, a tervpályázat lezárására novemberben kerül majd sor. A beérkező terveket a pályázat kiírói kiállítás formájában szeretnék majd bemutatni a város és városrész lakosságának, hogy velük együtt értékelve és gondolkodva döntsenek a fejlesztés további irányáról.
Fotók: Városfejlesztési Iroda
Kapcsolódó cikkeink:
Egységes településkép a cél – Beszélgetés Lamos Péter főépítésszel
