Szeptember 1-től új városi főépítésze lesz Várpalotának. Lamos Péter vallja: először alaposan meg kell ismernie Várpalota múltját és jelenét, az itt élő embereket ahhoz, hogy jól tudja végezni munkáját.
Lamos Péter építészmérnökként végzett 2007-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem urbanisztika szakirányán, tehát kifejezetten a várostervezés mellett tette le a voksát.
– Az egyetem utolsó két évében már munkát is vállaltam, az akkori konzulensem, Tima Zoltán hívott el a Középülettervező Zrt.-hez. Ott akkor indult a ferihegyi reptér bővítésének projektje, s oda keresett építészeket. Kapva kaptam az alkalmon, hiszen nem minden nap kap lehetőséget az ember, hogy az ország legnagyobb nemzetközi repülőterének fejlesztésén dolgozzon. El is készítettük a terveket, egészen 2010-ig dolgoztam a cégnél – kezdi a beszélgetést Lamos Péter, aki jelenleg a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program infrastrukturális fejlesztéseiért felelős Veszprém 2030 Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozik.
Lamos Péter, Várpalota új főépítésze
Térjünk azonban vissza a szakember életútjához, hiszen 2010-ben komoly döntést hoztak párjával.
– Amikor megfogant az első gyermekünk, akkor döntöttünk úgy a párommal, Rékával, hogy megpróbálunk kimozdulni Budapestről. Kisebb, barátságosabb, családiasabb légkörben szerettük volna felnevelni a gyermekeinket. Réka szombathelyi, míg én veszprémi vagyok, így ezekben a városokban kezdtünk el nézelődni. Végül Veszprém lett a befutó, 2010 szeptemberétől a polgármesteri hivatal városépítészeti irodáján kezdtem dolgozni, amelyet 2011-től vezettem is. Egészen 2017-ig láttam el ezt a megtisztelő feladatot, majd a Porga Gyula polgármester és Brányi Mária alpolgármester felkértek, hogy vállaljak részt Veszprém építésében, fejlesztésében a városfejlesztési iroda vezetőjeként. 2018-ban aztán nagy örömünkre Veszprém és a Bakony-Balaton régió elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, ami építészként, városfejlesztés iránt elkötelezett szakemberként – hasonlóan a reptérfejlesztéshez – egyedülálló lehetőség volt számomra is. Az elmúlt három évben az önkormányzati tulajdonú Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedem, egy főképp veszprémi és környékbeli szakemberekből álló csapatot vezetek, ami a város és a térség infrastrukturális fejlesztéseiért felel – mondja Péter, majd kérdésemre példákat hoz a már megvalósult beruházásokra.
Az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ Veszprémben Fotó forrása: AcitCity
– Alapvetően úgy álltunk hozzá az EKF-programhoz, s a megnyíló lehetőségekhez, hogy nem akartunk új épületeket építeni. Inkább megnéztük, hogy mivel tudunk jobban gazdálkodni, milyen alulhasznosított vagy használaton kívüli ingatlanjaink, épületeink vannak a városban. Az egykori gyerekkórház, ma már ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ jó példa erre. Ez egyébként az EKF területileg legnagyobb fejlesztése egyben, hiszen 13,5 ezer négyzetméteres területről beszélünk, amelynek kivitelezési költsége mintegy 10,5 milliárd forint. Ehhez kapcsolódik a Pannon Egyetem kampuszának a megújítása, ahol a tervezésben vettünk részt, a megvalósítást már a Pannon Egyetem végzi, de az Erzsébet-liget megújítására, valamint a várban a Foton Audiovizuális Centrum építésére szintén büszke vagyok, de a város központjában, az egykori bútorgyár területén kialakított Gyárkert is jól sikerült fejlesztés. Fontos szempont számunkra a fenntarthatóság. Minden egyes beruházást egy tartalomfejlesztési csapattal együttműködve készítettük elő, akik a fenti szempontokért megvalósulásáért felelnek – meséli az építész, aki kifejezetten jó véleménnyel van Várpalotáról.
Lamos Péter szerint kiválóan sikerült a Thury-vár és környékének fejlesztése Fotó forrása: Rumpler Imre
– Őszintén mondom, hogy nagyon jó kezekben van a város. A települési képviselő-testület Campanari-Talabér Márta polgármester vezetésével jó irányba fejleszti a települést. A 8-as főút Várpalotát elkerülő szakaszának megépítése hatalmas eredmény, hiszen tehermentesíti a várost az átmenő forgalomtól, de szerintem a Thury-vár és környékének fejlesztése is kiválóan sikerült. A gyermekeim imádják a vár mögötti parkot, rendszeresen járunk át Várpalotára, sok időt töltünk a játszótéren. Szintén fontos az inotai rész fejlesztése. Az EKF-program keretében megvalósuló Inota Fesztivál miatt eleve kiemelt figyelmet kap, a már elindult védelmi ipari fejlesztések révén pedig Várpalota jövője is biztos lábakon áll.
Lamos Péter elmondta, nagyon megtisztelő volt számára Campanari-Talabér Márta polgármester felkérése, örömmel vállalta el Várpalota főépítészi feladatait. – Szeptember 1-től kezdem hivatalosan a munkát a városban, de már elkezdtem készülni. Elsőként áttanulmányoztam Várpalota történelmét, a településszerkezeti változásokat. Azt gondolom ugyanis, hogy alaposan meg kell ismernem a város múltját és jelenét, az itt élő embereket ahhoz, hogy a település fejlődésének kereteit adó, a területfelhasználás és az építés szabályait rögzítő előírásokat a közösen kitűzött célok mentén tudjuk alakítani – zárja a beszélgetést Várpalota új főépítésze.
A POLGÁRMESTER SZERINT…
– Lamos Péter érkezésével reményeim szerint új időszak kezdődik a főépítészi munkában. Kilenc éven át dolgozott a városépítészeti, majd a városfejlesztési iroda vezetőjeként Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában, az elmúlt három esztendőben pedig az Európa Kulturális Fővárosa infrastrukturális beruházásaiért felelős Veszprém 2030 Kft. ügyvezetőjeként. Kellő tapasztalattal rendelkezik és megvan benne az a nyitottság, rugalmasság és együttműködési készség, amire Várpalotán a lakossági ügyfelek és az önkormányzat szintjén is szükség van. Az új főépítész nem fog sem magán, sem közületi tervezést végezni a város területén, kizárólag a hagyományos főépítészi feladatokat fogja ellátni, továbbra is heti egy alkalommal, szerdánként 7.30 és 17.00 óra között lesz a polgármesteri hivatalban – mondta el kérdésünkre Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere.
