„Mindig Várpalotáért akartam tenni” – Beszélgetés a díszpolgári címmel kitüntetett Borbás Károllyal
Balla Emőke Posted On 2026-10-09 
Borbás Károly évek óta irányítja a fennállásának hetvenedik évfordulóját ünneplő zeneiskolát, vezeti a Várpalotai Bányász Kórust és a Tinódi Kamarakórust. Ezekről beszélgettünk vele, aki a 41. Várpalotai Napok megnyitóján a város díszpolgára címet vehette át.
Borbás Károly tősgyökeres várpalotai, már nagypapája is itt született. A 7-es számú Általános Iskolába járt. Második osztályos volt, mikor a szülei beíratták zeneiskolába. Egy év alatt négy zongoratanára volt, úgy döntött, nem folytatja a zenetanulást, de akkor szerveztek ifjúsági fúvószenekart, elkezdett trombitát tanulni, a zenekarban az első szárnykürtös lett. A Thuri György Gimnázium kémia szakán kezdte középiskolai tanulmányait, a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola trombita szakán folytatta, ott érettségizett, majd a Debreceni Zeneművészeti Főiskola szolfézs-zeneelmélet-karvezetés szakán végzett 1983-ban. A várpalotai zenei élet legendás alakja, G. Somos Margit – Csöppi néni – hívására tért vissza a zeneiskolába, itt kezdett tanítani. Tanszakvezető, intézményvezető helyettes volt, Dóczi István és Hergovics János után igazgató, most kezdte a hatodik tanévet.
Korábban tanított a Rákóczi Telepi Tagiskolában és a székesfehérvári Kodály Gimnáziumban, mindig a zeneiskola volt a főállása. Az igazgató pozitívan értékeli, hogy bár a gyerekek előtt számtalan lehetőség áll, sok tevékenység közül választhatnak, a zenei intézmény mégis megőrizte szerepét. Az elmúlt években azonos, közel 300 a zeneiskolások létszáma. Várpalota mellett Ősi és Öskü településeken vannak jelen, az előképzős csoportok szinte valamennyi helyi általános iskolában.
– Minden évben van egy-két növendékünk, aki zenei pályára készül – mesélte az igazgató. – Általában azok, akik a zenében sikeresek, sok területen kiemelkedők, így nehéz választaniuk, merre induljanak tovább. Egy kollégám azt mondta, csak azokat a növendékeket engedi zenei pályára, akiket nem lehet lebeszélni róla. Sok áldozattal jár, napi több óra tanulás, gyakorlás, próba. A zeneiskolának azonban csak egy kis szelete, hogy a legtehetségesebb diákokat zenei pályára készítse. Alapvető, hogy felkeltsük a növendékek érdeklődését a komoly kultúra iránt, hogy olyan embereket neveljünk, akik szívesen hallgatnak zenét, mennek hangversenyre, operába, színházba, olvasnak könyvet.
A várpalotai zeneiskola idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Az idei zene világnapi koncertet elhalasztották, október 11-én, vasárnap ünnepi rendezvénnyel köszöntik az intézményt. A 2026-27-es tanévben rendhagyó koncerteket szerveznek, például zenei pályára került volt növendékek lépnek fel, a testvérvárosokból érkező tanárok mutatkoznak be, tartanak mesterkurzust, januárban anya-fia, tanár-diák hangverseny lesz.
Borbás Károlynak mindig volt kórusa. 1991-ben vette át a Várpalotai Bányász Kórust, őt javasolták, amikor Csöppi néni felhagyott a kórusvezetéssel. Jelenlegi „Fesztiválkórus” minősítésük a második legmagasabb az amatőr kórusok között, a karnagy büszke a külhoni fellépéseikre is. A kar ma negyven tagú, harminc nő, tíz férfi, utóbbiak hiányoznak, minden szólamban, különösen a basszusban. Egy-egy gimnazista és egyetemista tagja van a csapatnak, de például aki Klagenfurtba ment tanulni, már az ottani kórust erősíti tovább. A kórus átlagéletkora ötven év feletti, nehéz a fiatalokat becsábítani.
– A kórusművek kiválasztása a karnagy kötelessége, feladata, de kapok ötleteket, javaslatokat, felvételeket a kórustagoktól is. Amikor előveszek egy darabot, és úgy gondolom, azt meg tudnánk tanulni, van egy határ, ameddig elmegyek. Ha sikerül megszerettetni a művet a kórussal, jó, de előfordult már, hogy nem sokkal a tervezett fellépés előtt lemondtam a darabról. Több olyan mű volt, ami először nem tetszett a tagoknak, de tanulás közben megszerették, mire színpadra léptek, kedvencük lett. Vannak darabok, melyek „nem adják könnyen magukat”, sok munkát kell belefektetni ahhoz, hogy a sajátunk legyen. Fontos, hogy a kórus előtt legyenek célok, legyen fejlődés. Mostanában könnyebb darabokat is választok, a könnyűzenében is születnek igényes művek.
A zeneiskola tanáraiból, növendékek szüleiből alakult tizenhét éve a Tinódi Kamarakórus, a ma hét tagú közösség összeszokott baráti társaság, bensőséges kamarazenélés jellemzi. Más jellegű műveket szólaltat meg, mint a Bányász Kórus, a repertoáron elsősorban régizene (reneszánsz és korabarokk), valamint 20. századi művek szerepelnek. A Tinódi Kamarakórus 2027. februárjában a Pétfürdői Közösségi Ház és Könyvtárban ad önálló koncertet, a különböző kontinensek zenéjét mutatják be.
Borbás Károly számára egyértelmű volt, hogy tanulmányai befejezése után visszatér a városba, Várpalotáért akar tenni. – Hálás vagyok a feleségemnek, Borbásné Gazdag Gabriellának, hogy ezt elfogadta. Ő is a városért tevékenykedik, a külkapcsolatokat szervezi az önkormányzatnál. Szeretem ezt a várost, mindig itt képzeltem el az életemet. Amikor Gabi a kislányunkat várta, átvettem a veszprémi konziban a reneszánsz kamarakórusát, szép eredményt értünk el, megkaptuk Veszprém város érdemérmét, és egy karnagyi különdíjat. Székesfehérváron is elismerték a munkámat, zenei nevelésért díjat kaptam, de én mindig Várpalotát választottam.
Borbás Károly elmondta, feleségével augusztusban ünnepelték negyvenedik házassági évfordulójukat. Két gyerekük, három unokájuk van. Kata és Péter a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, angol, illetve matematika tagozaton. Kata újságíró, gyesen van, férjével egy öt-, egy hároméves és egy kilenc hónapos gyermeket nevelnek Isaszegen. Péter közgazdász lett, októberben lesz az esküvője Várpalotán.
A karnagy bevallja, sokkal kevesebb programra jut el a városban, mint szeretne. Reggel fél kilenctől este hat óráig a zeneiskolában van, hetente háromszor kóruspróba. Sajnálja, hogy nem tud ott lenni például a V’ART Művészeti Fesztivál minden alkalmán, pedig nagyon szeretne. Mint mondta, szívesen jár színházba, szeret olvasni, főleg szépirodalmat, az agyát pedig a napi rejtvényfejtéssel tartja frissen: korábban online sakkozott, mostanában sakk feladványokat old meg. Hetente egyszer, hétfőnként focizik a gimnázium tornatermében, és kispályás kupákon a Bányász veterán (60+) csapatában játszik.
Borbás Károly 2017-ben Várpalota városért érdemérem kitüntetést vehetett át, idén szeptemberben, a 41. Várpalotai Napok megnyitóján pedig a város díszpolgára címet kapta meg.
– Amikor az ünnepségen bemondták, hogy a képviselő-testület „104/2026-os határozatával…”, arra gondoltam, hogy jé, pont 104 szimfóniát írt Haydn, és amikor tanultuk, 104 elemet tartalmazott a Mengyelejev- táblázat. Köszönöm a díjat a szüleimnek, hogy tisztességre és a zene szeretetére neveltek, a tanáraimnak, akik belém oltották a tudás iránti kíváncsiságot, a feleségemnek, hogy elfogadta negyven éve, én ezért a városért akarok tenni, és ideköltözött. Köszönöm azoknak, akik felterjesztettek a díjra és akik méltónak találtak rá, valamint azoknak, akik elhozzák gyermekeiket a zeneiskolába, eljönnek a hangversenyekre, mert ők igazolják vissza mindezt a munkát – zárta a beszélgetést Borbás Károly.
Fotók: Rumpler Imre, Szabó Péter Dániel
Kapcsolódó cikkeink:
Bizalom és együttműködés – Díszpolgári címet is átadtak a 41. Várpalotai Napok megnyitóján
Várpalotai énekkarok is felléptek a veszprémi Kórusok éjszakáján
