Az én utam címmel nyílt meg Öveges Ernő várpalotai festőművész kiállítása az Agóra Veszprém Kulturális Központ folyosógalériáján szeptember 10-én.
A képzőművészet a XIX. század közepétől a XX. század feléig szervesen fejlődött. Az egyik lépésből adódott a következő, néha ugyanabba az irányba léptek tovább, néha teljes fordulattal másik irányba mentek. Öveges Ernő végig ment a képzőművészet organikus fejlődésén – a saját alkotásai készítése során. A realizmusból indult, a színek, fények jelentőségének felismerése után jött az impresszionizmus erőteljes, zömök ága, majd az absztrakt, aztán az érzelemgazdag expresszionizmus, végül a szintézis, a szerkesztett harmónia, mondta dr. Herth Viktória az október 4-ig látható kiállítás megnyitóján.
A művészettörténész bemutatta a Várpalotán élő, 85 éves festőművész pályáját, aki mesterétől, Nagy Gyulától tanult, negyven év után 2000-ben kezdett újra festeni. Véleménye szerint az alkotó a nagybányai iskola klasszikus hagyományainak folytatója, az európai modernista törekvéseket pedig könyvekből ismerte meg.
Dr. Herth Viktória párhuzamot vont a képzőművészet nagy alakjai és Öveges Ernő alkotásai között, így szólt az absztrakt vedutákról, városképekről, a kubisztikus nagybányai iskola jellemzőiről, az expresszív harmóniáról, az expresszív konstruktivizmusról, a szerkesztett kompozíciókról. Felidézte a Várpalotai Hírcentrum által készített portréfilmet, amiben Öveges Ernő úgy fogalmazott: Mindig újat akarok. Nekem addig tetszik a kép, amíg festem. Nekünk azután is, zárta beszédét a művészettörténész.
A megnyitót Rács Richárd billentyűs játéka színesítette.
Fotók: Balla Emőke
Kapcsolódó cikkeink:
Egy mestermű születése – Különleges kiállítás látható a Várpalotai Képtárban
Játékosság és elegancia – Csontos Katalin grafikusművész kiállítása a városi könyvtárban
