Nagy ára volt a sikernek, de rendkívül sokat adott számára

Sikerrel teljesítette a 10-szeres Ironman-távot a közelmúltban Kóti László triatlonista. A Svácjban rendezett ultratriatlon világkupa versenyen az előkelő második helyen zárt a várpalotai vasember, aki 308 óra 44 perc 51 másodperc alatt abszolválta a 38 kilométer úszásból, 1800 kilométer kerékpározásból és 422 kilométer futásból álló viadalt. A versenyen szerzett élményeiről beszélgetett vele a napokban a Thury-várban Godzsa Zoárd, a Várpalotai Hírcentrum munkatársa.
A vár rendezvényteremében összegyűlt mintegy 150 érdeklődő előtt Kóti László elmondta, 2012-ben kezdett el triatlonozni. Azóta 47 alkalommal teljesítette a sportág csúcsának számító ironman-távot, köztük a legutóbbi, a nyár végén Svájcban rendezett ultratriatlon világkupával együtt.
A versenyen 38 kilométert kellett egyben leúsznia, melyet 21 és fél óra alatt sikerült teljesítenie. Ezt követően több, mint 145 órán keresztül tekert egy kerékpár nyergében a festői szépségű tájakon futó körpályán, mire teljesítette az 1800 kilométeres penzumot. Majd a legnagyobb falat várt rá, a tíz maratoni táv. Az összesen 422 kilométert kicsivel több, mint 141 óra alatt futotta le. Az eredmények összesítése alapján így az előkelő második helyen végzett. A várpalotai vasember azt mondja, nagyon nagy ára volt a sikernek viszont maga a verseny és az azt megelőző felkészülési időszak rendkívül sokat adott számára.
– Egy fantasztikus utazás volt számomra, legfőképp a nehézsége miatt. Rengeteget kaptam ezen az úton, a felkészülés során, maga a verseny már kis túlzással ünnep volt, minden egyes áldozatával, kínjával és fájdalmával együtt – mondta el a sportoló, aki szerényen bevallotta, előzetesen a hat indulóból az utolsó helyre várta magát. Második helye egyrészt a szokatlanul hűvös, esős időjárásnak köszönhető, melyhez jól tudott alkalmazkodni, másrészt pedig egy jól átgondolt, ugyanakkor nagy mentális erőt igénylő stratégiának.
Kóti László embert próbáló teljesítménye eléréséhez rengeteg támogatást kap a családtagok, a barátok és kollégái részéről, akik közül többen is elkísérték a svájci versenyre, s várták a célba érkezésénél. A vasember szerint nélkülük képtelen volna megküzdeni a kihívásokkal.
– Egy ilyen ultratriatlon világkupát úgy kell elképzelni, mint egy Forma 1-es versenyt. Ugyan a pilóta vezet és az ő kezében van a döntés, ám amikor beáll a depóba, akkor ott rögtön látszik, hogy a siker záloga a csapatmunka. Így van ez az én esetemben is. A helyszínen is sokan segítettek, de egyébként sem lennék a támogató környezetem nélkül. A családom, a társam, a barátaim és persze a cukrászda, ahol a fantasztikus üzlettársam és kollégáim mind mellettem állnak, s lehetővé teszik, hogy én ezt az egészet megálmodjam és véghez is vigyem. Nélkülük mindez csupán egy álom maradt volna – jelentette ki Kóti László.
Adódik a kérdés: hogyan tovább a világkupa siker, a tízszeres ironman-táv teljesítése után? Várpalota vasembere kérdésünkre elárulta, három lehetséges verzió létezik. Az első egy újabb tízszeres ironman-verseny, ahol naponta kell teljesíteni egy-egy klasszikus távot. Egy másik lehetőség a folyamatos, húszszoros ironman-versenyen való megmérettetés (ebből teljesítette legutóbb a tízszeres távot Kóti László – a szerző). – A harmadik pedig az, hogy félretéve a hiúságot, meghozom életem egyik legnehezebb döntését, s emelt fővel befejezem az ultratriatlont. Ha ezt a döntést meg tudom hozni, akkor leszek a legbüszkébb magamra, mert ez sokszor a legnagyobbaknak sem megy. Természetesen a sport akkor is szerves része maradna az életemnek – mondta el a Thury-várban összegyűlt érdeklődők előtt Kóti László.