A kommunizmus áldozatainak emléknapján csak akkor tudjuk érdemi tartalommal megtölteni mondanivalónkat, ha nem egy távolodó, fekete-fehérre kopott, s csak a történelemkönyvekből ismert fejezetként kezeljük, hanem valóságos, élő emberek, tettek, sorsok és döntések nyomán.
Campanari-Talabér Márta mondta el mindezt a várpalotai Faller szakképző aulájában tartott városi megemlékezésen péntek délután. Várpalota polgármestere hangsúlyozta, a kommunista bűnökért a tettesek a mai napig nem kértek bocsánatot.
– Azoktól, akiket üldöztek, tönkretettek kisemmiztek. Akiktől elvették a földjüket,s kuláknak bélyegeztek. Börtönbe vetettek, kínoztak és kivégeztek. Azoktól, akik tehetségük és szabadságszeretetük okán útjában álltak a vörös terrornak, mely nem ismert elveket, becsületet és tisztességet sem. Ezen a napon történetüket vádbeszédként kell a bűnösök arcába vágnunk, hogy a mai, fiatal nemzedék is hallja és soha ne feledje el. A kommunizmus áldozatai ugyanis meghaltak a szabad hazáért, hogy mi élhessünk benne – jelentette ki Campanari-Talabér Márta.
Ezt követően Gábris József szavalta el Tollas Tibor: Egy csajka bab című versét, majd Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának történésze szólt a megjelentekhez. A témában több várpalotai vonatkozású könyvet is jegyző kutató arról beszélt, hogy a kommunizmus – amelyben nagyon sok jó szándékú ember is hitt – alapjait gyakran szépítő jelleggel az igazságosság, az egyenlőség eszméjével szokás jellemezni.
– Ám a kommunizmusnak valójában már a gyökereinél, Karl Marx nézeteinél ott van a népirtás, bizonyos társadalmi osztályok kiiktatása, a politikai ellenfelekkel való leszámolás erőteljes gondolata. Mindazok a mozgalmak, amelyek ebből fakadnak, valójában a terrort, az erőszakot elfogadhatónak és szükségesnek tartják a társadalom átformálása érdekében – mondta el Galambos István. A történész rámutatott, ha mérleget szeretnénk vonni az áldozatok számát illetően, akkor ijesztő számokkal találkozunk. – A gulágra elhurcoltak számát mintegy 20 millióra tehetjük, a halálos áldozatok, kivégzettek számát világszerte 100 millióra, s akkor még nem beszéltünk azokról, akiket bebörtönöztek, kínoztak, s elvették a tulajdonukat – jelentette ki a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának történésze.
A beszédek után a megjelentek átvonultak a közeli Szent Imre utcába, ahol az 1956-os forradalmi cselekedetei miatt alig 24 évesen kivégzett Berta József emléktáblájánál helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait.
