Sok érdekességet és izgalmas, kutatásra érdemes titkot rejthet Petőfi Sándor pályaképében a várpalotai szál – erről is beszélt hétfőn városunkban a magyar költőóriás életéről és helyi kötődéseiről szóló előadásában Praznovszky Mihály. Az irodalomtörténész elmondta, több Veszprém vármegyei település mellett ugyanúgy fontos helyszín Petőfi életében Várpalota is, hiszen öccse itt volt henteslegény, ráadásul éppen testvéréhez útban idefelé, néhány nappal 1848. március 15-e előtt érte a párizsi forradalom híre is.
– Nem tudjuk biztosan, hogy Petőfi Sándor járt -e Várpalotán, ám nekünk, Veszprém vármegyeieknek mégis fontos helyszín ez a város az életműben – mondta el a 200 évvel ezelőtt született költő életútját bemutató előadásában Praznovszky Mihály.
A Városszépítő és -védő Egyesület meghívására városunkba érkező irodalomtörténész kifejtette, tudunk a meghatározó pápai diákévekről és a városban tett többszöri látogatásról. Ismerjük a veszprémi és balatonfüredi időszakot, ahol színészettel próbálkozik, de ugyanúgy fontos helyszín Várpalota is, hiszen öccse itt volt henteslegény. Ráadásul a kutatásokból az is kiderült, hogy 1848 tavaszán épp Várpalotára indult volna a testvérét meglátogatni, amikor tudomására jutott, hogy Franciaországban kitört a forradalom.
– Érdekesség azonban, hogy az öccse akkor éppen Városlődön tartózkodott, mert henteslegényként a főnöke oda helyezte át ideiglenesen helyettesíteni. Petőfiék meg is látogatták a feleségével, visszafelé pedig megálltak Veszprémben, az egykori Stingli Fogadóban, ahol egy másik régi színészcsoport vezetője, Szuper Károly találkozott vele. Tőle tudta meg, hogy kitört a forradalom. Ezt Petőfi a naplójában meg is. A felhevült állapotot, a türelmetlenséget, amit érzett magában, hogy neki most azonnal menni kell Pestre, mert ez egy olyan történelmi pillanat, amit nem szabad elszalasztani. Szerencsénkre pont időben érkezett – mondta el Praznovszky Mihály, majd megjegyezte: Petőfi pályaművében sok érdekességet és izgalmas kutatásra érdemes titkot rejthet még a várpalotai szál.
Például a feltehetően itt íródott Szeget szeggel című verse vagy az, hogy István öccse mi okból került ide, ki volt a mestere, s mikor kezdett el ő is verseket írni. Egy biztos: mindenki szíve egy kicsit hevesebben ver, ha elmondhatja magáról, hogy olyan településen él, amelynek valamilyen módon köze van Petőfi Sándorhoz – fogalmazott a Petőfi Étteremben irodalomtörténész.
