Elhunyt Leszkovszki Tibor, Várpalota egykori polgármestere
Hetvennégy éves korában elhunyt Várpalota egykori polgármestere, a várost 1990-től 16 éven át vezető Leszkovszki Tibor.

Leszkovszki Tibor a 2013-as várpalotai bányásznapon a Thury-várban
Leszkovszki Tibor 1947. október 26-án született Egerben. Általános és középiskolai tanulmányait is ott végezte, majd a Miskolci Nehézipari Egyetem nappali tagozatán gépészmérnöki diplomát szerzett. Fiatal éveiről még 2013-ban a Rákóczi Telepi Baráti Kör klubestjén mesélt. Az egri Pál utcában található szülői házról, a közeli Szépasszony-völgyről, a gyermekévekről, s a Dobó téri piacról, ahol rendszeresen megfordultak túrót, tojást és tejet áruló nagyanyjával. Elmondta, hogy középiskolásként esztergályosnak tanult, majd az érettségi után – noha dolgozni szeretett volna – atyai sugallatra döntött a továbbtanulás mellett. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 10 féléves képzése megedzette az ifjú Leszkovszki Tibort, aki végül 1971-ben végzett gépészmérnökként, szerszámgéptervező szakon. Közben a messzi Kazahsztánba is eljutott egy építőtábor erejéig, valamint megismerte és eljegyezte feleségét, Mártát.

Leszkovszki Tibor 2017 szeptemberében a Szent Borbála téren
Az egyetem után aztán következett Várpalota, noha saját bevallása szerint nehezen hitte, hogy bármi is elmozdítja majd őt Egerből. Pedig így történt. 1971-tõl a Várpalotai Szénbányáknál volt főelőadó, majd főtechnológus, később a brikettgyár vezetője. Egészen 1990 októberéig, amikor is szoros küzdelemben megválasztották Várpalota polgármesterévé. Döntenie kellett, s ő a polgármesteri széket választotta.
Tizenhat éven át vezette a várost, nyugállományba vonulása után is köztiszteletnek, megbecsülésnek örvendett Várpalotán. 2015 októberében, a várpalotai önkormányzat megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen elmondta, a japán hitelből megvalósított jelentős fejlesztések mellett arra a legbüszkébb, hogy a felmerülő nehézségek ellenére is működőképes tudott maradni a település, pedig a bánya bezárása miatt drasztikusan megemelkedő munkanélküliség nehéz feladat elé állította a városvezetést.
Leszkovszki Tibort Várpalota Város Önkormányzata saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.