Ha Trianonról beszélünk, nem másokat akarunk bántani, hanem a saját fájdalmainkról teszünk vallomást.
Vaszily Zsolt, a Palotai Turul Társaság elnöke mondta el mindezt a Thury-vár előtt június 4-én délután rendezett megemlékezésen. A civil szervezet tagjai már reggel felállították a Trianon keresztet és felhúzták az Országzászlót, amely mellett egészen estig díszőrséget adtak.
– Trianon olyan fájdalmak forrása lett, amilyeneket csak Muhi, Mohács Majtény és Világos után ismert meg a magyarság. Csakhogy a Muhi vereség után kezdetét vette a második honalapítás, Mohács után a magára találó Erdély aranykora jelentette a biztató jövőt, Majtényt követően a Mária Terézia-féle felvilágosodás, irodalmunk újjászületése, Világos után az 1867-es kiegyezés. És Trianon után? – tette fel a kérdést beszédében Vaszily Zsolt, aki Sztanke Martin, majd édesapja, Sztanke Zoltán alkalomhoz illő szavalatát követően a Széjjeltépve című, erre az alkalomra íródott dalát is előadta a vár előtt összegyűlt emlékezőknek.
A folytatásban Kovács Ágota, a várpalotai Trianon Múzeum történésze elevenítette fel a békeszerződés aláírásához vezető utat, s a trianoni történéseket. Elmondta, a vesztes háború utáni békediktátumot a Magyar Királyság nevében Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.
– Jaj volt a legyőzötteknek 1920-ban Trianonban. Magyarország az első világháborút lezáró, mélyen igazságtalan diktátummal elvesztette a területe és a népessége nagy részét. Rajtunk kívül egyetlen vesztes állam sem szenvedett el ekkora csonkítást. Ez az úgynevezett szerződés – amelynek egyetlen motívuma sem felel meg a megegyezésen alapuló szerződés fogalmának – halálra ítélte Magyarországot. Európa meghatározó birodalmából egy jóindulattal is csak közepes méretű országgá zsugorodtunk. A legyőzöttek azonban száz év alatt talpra álltak. Trianonban késsel a nyakunkon aláírtuk a halálos ítéletünket, de arra már senki sem tudott rávenni bennünket, hogy önként végre is hajtsuk azt. Magyarország ma szabad, független, demokratikus jogállam, amelynek sem nyelve, sem kultúrája nem veszett el. Megvédtük, megvédjük a határainkat. Kikérjük magunknak, ha nem adják meg nekünk a mindenki másnak járó tiszteletet, és legfőképpen: a kettős állampolgárság biztosításával közjogi értelemben újra egyesítettük a 15 milliós magyarságot. Elégtételt vettünk Trianonon – jelentette ki megemlékező beszédében Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere, aki a rendezvény zárásaként Katona Csaba alpolgármester társaságában helyezett el koszorút a trianoni keresztnél.
A Thury-Vár Kft. nevében Csővári Zsófia Réka szakmai vezető, a Mi Hazánk Mozgalom képviseletében Lukács Péter és Málik Norbert, míg a Palotai Turul Társaság nevében Vaszily Zsolt és Bite Zoltán önkormányzati képviselő koszorúzott.
