A végvári élet hétköznapjai – Új tárlatvezetés a Thury-várban
A végvári élet hétköznapjai címmel új tárlatvezetéssel várja idén a látogatókat a várpalotai Thury-vár, amelynek a dél oldalán feltárt új részeket, többek közt egy őrtorony maradványait is megtekinthetik az érdeklődők.
Mit ettek eleink? Milyen volt a szépségápolás a középkorban? Miben főztek a végvári katonák, s milyen szenvedélyeknek hódoltak? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak a látogatók idén Várpalotán, ahol megismerkedhetnek egy titkos középkori pénzverdével is, mondta el lapunknak Oláh Tibor várkapitány, aki a hős várvédő, Thury György bőrébe bújva vezeti körbe a csoportokat a város szépen felújított várában.

Nagy Szabolcs Balázs régész, a várpalotai ásatás vezetője 2020 őszén egy bejáráson mutatja a földből előkerült leleteket
– Hónapokon keresztül figyelhettük miképp dolgoznak a régészek a vár környékén, megtekinthettük az általuk feltárt középkori tárgyakat, s halhattuk véleményüket a leletekről. Hihetetlen élmény volt, azóta egészen más szemmel nézzük az ódon falakat, a régi romokat. Mesél a múlt, mondják, s most már tudom, mit értenek ezen. Valóban mesélnek e falak, csak értő fülek és szemek kellenek hozzá – jegyzi meg Oláh Tibor, majd körbe is vezet minket a Zöld város projekt keretében felszínre került, s idén már szakértő tárlatvezetéssel is látogatható részen, a vár déli oldalán.

Oláh Tibor várkapitány a rondella, azaz körbástya előtt
– A leglátványosabb leleteket a vár délkeleti szegletén található őrtoronyban találták, amely a kitartó ágyútűz és az ostrom során keletkezett tűzvész miatt beomlott. Az ott szolgáló katonák kimenekültek, a mennyezet leszakadt a födémgerendák elégése után, a vár új gazdái pedig nem javították ki ezt a tornyot, hanem inkább felhasználták a köveket egyéb erősítésekre. Ami akkor szomorú valóság volt, az ma a régészeknek aranybánya, hiszen az őrtoronyban így szinte tobzódtak a leletekben. Lakatok, kulcs, balta, vasláncok, kalapács, olló, korsó, fazekak, kancsó volt a „zsákmány”, és segítségükkel könnyen el tudjuk képzelni a harcosok mindennapjait. Miután a tűz miatt gyorsan kellett elhagyniuk az őrtornyot, az eredeti állapotában maradt meg az égett szenes rétegnek köszönhetően. Mint egykor Pompei, melyet a Vezúv kitörésekor öntött el a láva, és őrizte meg az utókornak az akkori embereket. Itt Várpalotán is hasonló dolog történt, még ha nem is olyan léptékű, mint a híres római kori város esetében – meséli a várkapitány, majd további is vezet minket a rondellához, magyar nevén kerek bástyához.

Import díszedény töredéke láncos medve mancsával és a lánc részletével (Nagy Szabolcs Balázs fényképe)
– Az ilyen mindig a várfal oldalából kiugróak voltak, és a tűzfegyverek elterjedésével egyre fontosabb szerepet játszottak a középkor harcművészetében. Mohács után haditechnikai újítások sora követte egymást, és a legtöbb várban, kastélyban komoly építkezések folytak. Várpalotán is így történt, több egymás követő szakaszban nagyméretű külső védműveket alakítottak ki, megemelték a védők létszámát, ágyukat, egyéb tűzfegyvereket hozattak. Mindezek ellenére a palotai vár soha nem emelkedett a legkorszerűbb, legjobban felszerelt végvárak közé, itt például soha nem építettek szabályos rendszerű, sokszögletű bástyákat a vár köré. Ennek elsősorban a pénzhiány volt az oka, de ennek tükrében még inkább
csodálatra méltó az a hősies helytállás, amit Thury György kapitány és maroknyi embere véghez vitt. A magyar történelem legszebb lapjaira, aranybetűkkel írt sorokkal kell megemlékeznünk a „Dunántúl oroszlánjáról”, aki 1566-ban ötszáz társával visszaverte a tizenhatszoros túlerőben lévő ellenség rohamait
– jegyzi meg Oláh Tibor, aki elárulta, a rondellában talált korsók, főzőedények és sütőharangok, valamint a konyhából kikerült csontok, halszálkák és az elszenesedett gabonamaradványok az egykori ételekről, a korabeli gasztronómiáról mesélnek. Zárásként a várkapitány még hozzáteszi, a leletek között különleges rézpénzeket is találtak, amelyek érdekessége, hogy Újlaki Miklós, aki a Dunántúl legnagyobb hatalmú főura volt, az 1440-es évek elején illegális pénzverdét is üzemeltetett a palotai várban.